ÁSZF

A berendezések szállítására vonatkozó általános feltételek

Azzal szemben kell alkalmazni, aki 
1. a szerződés megkötésekor kereskedelmi vagy önálló szakmai tevékenységet folytató személy (vállalkozó);
2. közjogi jogi személy vagy közjogi elkülönített közvagyonnal gazdálkodik.

 

I. Általános rendelkezések

1. Ajánlat:
Az ajánlathoz tartozó dokumentumok, úgy mint ábrák, rajzok, súly- és mértékmegjelölések csak hozzávetőlegesen irányadók, kivéve, ha azokat kifejezetten kötelező érvényűnek jelölik meg. 


2. Valamennyi szállítás és teljesítés a jelen feltételek, valamint esetleges külön szerződéses megállapodás alapján történik. A megrendelő ettől eltérő vásárlási feltételei a megbízás elfogadása esetén sem válnak a szerződés tartalmává. Egy szerződés – külön megállapodás hiányában – a megbízás eladó általi írásbeli visszaigazolásával jön létre. 


3. Az eladó fenntartja a mintákon, árajánlatokon, rajzokon, többek között fizikai és nem fizikai jellegű információkon – akár elektronikus formában is – fennálló tulajdon- és szerzői jogát; melyek harmadik személy részére nem tehetők hozzáférhetővé. Az eladó kötelezi magát, hogy a megrendelőtől kapott, bizalmasként megjelölt információkat és iratokat harmadik személy részére csak az ő hozzájárulásával teszi hozzáférhetővé.

 

II.Ár és fizetés

1. Az árak, külön megállapodás hiányában, a gyárteleptől értendőek, amibe a gyártelepen történő felrakodás is beletartozik, azonban nem tartalmazzák a csomagolást és a lerakodást. Az árakat a mindenkori jogszabályokban meghatározott mértékű forgalmiadó terheli. 


2.    Külön megállapodás hiányában a fizetést minden levonás nélkül részletekben kell a megrendelő számlájára teljesíteni, mégpedig a következők szerint: a szerződés visszaigazolásának kézhezvételét követően 30% előleg, további 60 %, amikor a megrendelővel közlik, hogy a fő részek szállításra készek, a fennmaradó összeg a kárveszély átszállását követő egy hónapon belül.


3. A megrendelőnek csak annyiban van joga fizetéseket visszatartani vagy ellenkövetelést beszámítani, amennyiben az ellenkövetelései nem vitatottak vagy azokat jogerősen megállapították. 

 

III. Szállítási határidő, szállítási késedelem 

1. A szállítási határidő a szerződő felek megállapodásaiból következik. A határidő eladó általi betartásának előfeltétele, hogy a szerződő felek között valamennyi kereskedelmi és műszaki kérdés tisztázott legyen, és a megrendelő valamennyi őt terhelő kötelezettségének, mint pl. a szükséges hatósági igazolások vagy engedélyek beszerzése, illetve az előleg megfizetése, eleget tett. Amennyiben ez az eset nem áll fenn, úgy a szállítási határidő a megfelelő mértékben meghosszabbodik. Ez nem érvényes, ha az eladót a késedelemért felelősség terheli.


2. A szállítási határidő betartásának feltétele a megfelelő és időben történő teljesítés. Amennyiben késedelem merül fel, úgy azt az elaó a lehető leghamarabb közli. 


3. A szállítási határidő akkor tekinthető betartottnak, ha a termékértékesítés tárgya a határidő lejártának időpontjáig az eladó gyártelepét elhagyta, vagy azt jelentették, hogy a termékértékesítés tárgya szállításra kész. Amennyiben az átadás-átvétel megtörtént, - kivéve az átadás-átvétel jogszerű megtagadását –  az átadás-átvétel időpontja a mérvadó, illetve másodlagosan az átadás-átvételre jelentés időpontja.


4. Amennyiben a termékértékesítés tárgyának szállítása, illetve átadás-átvétele a megrendelőnek felróható okokból késlekedik, a termékértékesítés tárgyának szállításra, illetve átadás-átvételre történő készre jelentése után egy hónappal a késedelemből adódó költségek a megrendelőnek felszámításra kerülnek.


5. Amennyiben a szállítás határideje valamilyen vis maiorra, munkaügyi vitára vagy más olyan eseményre vezethető vissza, amely az eladó hatáskörén kívül esik, úgy a szállítási határidő ennek megfelelően meghosszabbodik. Az eladó a lehető leghamarabb közli a megrendelővel az ilyen körülmények kezdetét és végét.


6. A megrendelő határidő tűzése nélkül elállhat a szerződéstől, ha az eladó számára a teljes mértékben történő teljesítés a kockázatviselés átszállását megelőzően véglegesen lehetetlenné válik. Ezenkívül a megrendelőnek jogában áll a szerződéstől elállni, amennyiben egy megrendelésen belül a szállítás egy részének elvégzése lehetetlenné válik és jogos érdeke a részleges szállítás elutasítása. Amennyiben ez az eset nem áll fenn, úgy a megrendelő a szerződésben megállapított árnak a részleges szállításra eső részét köteles megfizetni. Ugyanez érvényes az eladó akadályoztatottsága esetén is. Egyébként a VII. bekezdés 2. pontja érvényes. Amennyiben a lehetetlenülés vagy akadályoztatás az átvételi késedelem során merül fel vagy ezekért a körülményekért a megrendelő egyedül, vagy túlnyomórészt felelős, ellenszolgáltatásra köteles. 


7. Amennyiben az eladó késedelembe esik és ebből kifolyólag a megrendelőnek kára keletkezik, a megrendelő jogosult átalánydíjas késedelmi kártérítést követelni. Ez minden teljes hét késedelemre vetítve a teljes szállítmány azon része értékének 0,5%-át, de összesen legfeljebb 5%-át teszi ki – a megbízás visszaigazolásában megadott szállítási határidő után egy hónappal kezdődően -, amelyet a késedelem következtében nem lehet időben, vagy szerződésszerűen használni.


A szállítási késedelemből eredő további igények kizárólag a jelen feltételek VII. 2. pontja szerint kerülnek meghatározásra.

 

IV.A kárveszély átszállása, átadás-átvétel

1. A kárveszély akkor száll át a megrendelőre, amikor a termékértékesítés tárgya elhagyja a gyártelepet, és abban az esetben is, ha részszállításokra kerül sor, vagy az eladó egyéb szolgáltatásokat is, mint pl. szállítási költség vagy odaszállítás és felállítás, átvállalt. Amennyiben az átadás-átvétel megtörténik, úgy a kárveszély átszállására nézve ez az irányadó. Ezt haladéktalanul el kell végezni az átadás-átvétel időpontjáig, másodlagosan azután, hogy az eladó jelezte, hogy kész az átadás-átvételre. Nem jelentős hiányosság fennállásának esetén a megrendelő nem tagadhatja meg az átadás-átvételt.


2. Amennyiben olyan okokból késik, vagy marad el a szállítás, illetve az átadás, amelyek az eladónak nem róhatók fel, a kárveszély-viselés attól az időponttól száll át a megrendelőre, hogy az eladó jelezte a termék kész a szállításra, illetve az átadás-átvételre. Az eladó kötelezi magát, hogy a megrendelő költségén olyan biztosításokat köt, amilyeneket az megkövetel.


3. Részszállítások lehetségesek, amennyiben azok a megrendelőtől észszerűen elvárhatók.
 

V. A tulajdonjog fenntartása

1. A termékértékesítés tárgyán egészen addig fenntartjuk a tulajdon- és rendelkezési jogunkat, amíg a szállítási szerződés és az előzőleg megkötött szerződések szerinti valamennyi fizetés meg nem történik. Ebbe beletartoznak a csekk- és váltókövetelések, valamint az aktuális számlákból vagy folyószámlákból származó követelések is. Amennyiben a fizetéssel kapcsolatban javunkra váltókezesség alapítására kerül sor, a tulajdonjog fenntartása mindaddig nem szűnik meg, amíg a váltóból származó igényünk kizárásra nem kerül.


2. Az előzőekben megnevezett követeléseink teljes kiegyenlítése előtt a megrendelő rendeltetésszerű működés keretében tovább használhatja a leszállított termékeket, kivéve, ha az előzőleg ránk átruházott követelésekre nézve harmadik féllel lemondási tilalomban állapodott meg vagy ilyen megállapodást köt. Előzetesen tilos a jelzáloggal való megterhelés vagy a tulajdonzálog és továbbértékesíteni pedig csak viszonteladóknak a szokásos ügymenet keretében, csak abban az esetben lehet, ha a viszonteladó a vevőjétől kifizetést kap és azt haladéktalanul részünkre továbbítja. A beavatkozások költségeit a megrendelő viseli.


3. Lefoglalás, elkobzás vagy egyéb rendelkezés, illetve harmadik személy általi beavatkozás esetén a megrendelő köteles bennünket haladéktalanul értesíteni.


4. A megrendelő szerződésszegő magatartása esetén, különösen fizetési késedelemkor, jogosultak vagyunk értesítést követően a terméket visszavenni és a megrendelőt kötelezni annak kiadására. Otto Mayer Maschinenfabrik GmbH Fischbachstraße 7 D-72290 Loßburg /Lombach 2009. januári állapot 3/2 oldal


5. A tulajdonjog fenntartásának érvényesítése, valamint a leszállított termék általunk történő lefoglalása nem számít a szerződéstől való elállásnak.


6. A megrendelő már most lemond a javunkra a számlánkon szereplő összeggel arányos mértékben minden követelésről, beleértve a forgalmi adót, a járulékos jogokat, amelyek a vevő vagy harmadik személy felé történő viszonteladásból számára keletkeznek. Ez érvényes arra az esetre is, ha a megrendelő a viszonteladás révén őt megillető vételár-követelést egy vevővel vagy harmadik személlyel közösen létrehozott folyószámlán helyezi el. Ezt az engedményezést elfogadjuk.


7. Egy harmadik személy ingatlanával, vagy ingóságaival, valamint egy vállalkozási szerződés keretében történő feldolgozással fennálló összefüggés esetén a megrendelő már most eltekint a vállalkozói bér követelésétől és/ vagy az ezáltal keletkező vagyoni részesedéstől a számlaösszeg bennünket megillető hányadának mértékében, beleértve a tulajdonjog fenntartásának hatálya alatt álló árura eső forgalmi adót is. Ezt az engedményezést elfogadjuk.


8. Amennyiben a Megrendelő a beérkező összegeket haladéktalanul továbbítja részünkre, ezennel felhatalmazást kap, hogy a fentnevezett engedményezett követeléseket rendes ügymenetének keretében maga szedje be. Az engedményezett követelések beszedésére vonatkozó felhatalmazás megszűnik, amennyiben a megrendelő fizetési késedelembe esik, bírósági vagy bíróságon kívüli csődeljárást kér, vagy az általa kiállított csekk, illetve váltó nem kerül elfogadásra.


9. Amennyiben a nálunk lévő biztosítékok realizálható értéke egyedül a jelen tulajdonjog fenntartási szabályozás alapján vagy egyéb biztosítékokkal együtt a számunkra biztosított igényeket több mint 10%-kal meghaladja, úgy, amennyiben azt a megrendelő kéri, kötelesek vagyunk a választásunk szerinti biztosítékot kiadni.


10.Jogunkban áll a termékértékesítés tárgyát a megrendelő költségére lopás, tűz, víz és egyéb kár ellen biztosítani, amennyiben a megrendelő ezeket a biztosításokat saját maga bizonyíthatóan nem kötötte meg.


11.A csődeljárás megindítása iránti kérelem feljogosít bennünket arra, hogy elálljunk a szerződéstől, és hogy a leszállított terméket visszaköveteljük a megrendelőtől.
 

VI. Hibák miatti követelések 

A szállítmány dologi és jogi hibái esetén az eladó további igények kizárása mellett a VII. bekezdés fenntartásával a következőket vállalja:

 

Az áru hibája:

1. Mindazon alkatrészt, amely a kockázatviselés átruházása előtti körülmény következtében hibásnak bizonyul, az eladó választása szerint ingyenesen ki kell javítani vagy hibátlannal kell pótolni. Az ilyen hiányosságok megállapítását az eladónak írásban haladéktalanul jelenteni kell. A pótolt alkatrészek az eladó tulajdonát képezik.


2. A megrendelő köteles az eladó tájékoztatását követően elegendő időt és alkalmat adni valamennyi, az eladó által szükségesnek tartott javítás elvégzéséhez és pótalkatrész szállításához; ellenkező esetben az eladó mentesül az ebből eredő következmények miatti felelősség alól. A megrendelőnek csak akkor van joga arra, hogy a hibát maga javítsa ki vagy hogy azt harmadik személlyel szüntettesse meg és az eladótól ezért a ráfordított költségek megtérítését követelje, ha az üzembiztonság veszélyeztetettségének sürgős esete forog fenn, illetve aránytalanul nagy kár elhárítása miatt van szükség a sürgős javításra. Az esetről az eladót azonnal értesíteni kell.


3. A javítás és pótalkatrészek szállítása során keletkező közvetlen költségek közül – amennyiben a kifogás jogosnak bizonyul - az eladó viseli a pótalkatrész és a szállítás költségét. Ezen kívül ő viseli a ki- és beszerelés költségét, valamint az esetlegesen szükséges szerelők és kisegítő munkaerők rendelkezésre bocsátását, beleértve az útiköltségüket is, amennyiben ez nem jelent aránytalanul nagy költségmegterhelést az eladónak.


4. A törvényi előírások keretein belül a megrendelőnek joga van elállni a szerződéstől, ha az eladó – a törvényben rögzített kivételek figyelembevételével – meghibásodás esetén a javítás vagy a pótalkatrész szállításának elvégzéséhez arányosan megszabott határidőt elmulasztja, anélkül, hogy a teljesítést elvégezte volna. Amennyiben csak jelentéktelen hiba áll fenn, a megrendelőnek csak a szerződéses ár csökkentéséhez van joga. A szerződéses ár csökkentésének joga egyéb esetben kizárt.
A további igényeket a jelen feltételek VII. bekezdésének 2. pontja határozza meg.


5. Az eladó különösen a következő esetekben nem vállal garanciát: alkalmatlan vagy szakszerűtlen használat, a megrendelő, illetve harmadik személy által elvégzett hibás szerelés, illetve üzembeállítás, természetes elhasználódás, hibás vagy hanyag kezelés, az előírásoknak nem megfelelő karbantartás, nem megfelelő üzemanyag, helytelenül elvégzett építési munkák, alkalmatlan építési telek, vegyi, elektrokémiai vagy elektromos hatások – amennyiben ezekért nem az eladót terheli a felelősség.


6. Amennyiben a megrendelő vagy egy harmadik személy szakszerűtlenül végez el egy javítást, úgy az eladót nem terheli felelősség az ebből eredő következményekért. Ugyanez érvényes azokra a változtatásokra is, amelyeket az eladó előzetes hozzájárulása nélkül végeztek el.

 

Jogi hiányosságok

7. Amennyiben a termékértékesítés tárgyának használata belföldön iparjogvédelmi jogok vagy szellemi tulajdonjogok megsértéséhez vezet, az eladó a saját költségén beszerzi a megrendelő részére a további használathoz szükséges jogot, vagy a termékértékesítés tárgyát a megrendelő számára elfogadható módon úgy módosítja, hogy a szellemi tulajdonjog megsértése ne álljon fenn.
Amennyiben ez gazdaságossági szempontból elfogadható ráfordítással és elfogadható határidővel nem valósítható meg, úgy a megrendelőnek jogában áll elállni a szerződéstől. A nevezett feltételek esetén az eladónak is jogában áll elállni a szerződéstől.
Ezenkívül az eladó mentesíti a megrendelőt az érintett szellemi tulajdon jogát birtokló nem vitatott vagy jogerősen megállapított igényeitől.


8. A szellemi tulajdon, illetve a szerzői jog eladói megsértésének esetére a VII. bekezdés 2. pontjának fenntartása mellett a VI. bekezdés 7. pontjában megjelöltek érvényesek.
Csak abban az esetben állnak fenn, ha:


• a megrendelő az eladót haladéktalanul tájékoztatta az érvényesített szellemi tulajdon, illetve a szerzői jog megsértéséről,
• a megrendelő az eladót arányos mértékben támogatja az érvényesített igények elhárításában, illetve az eladó számára lehetővé teszi a VI. bekezdés 7. pontjának megfelelően a módosítási intézkedések megtételét,
• az eladó a peren kívüli megegyezéseket is beleértve fenntartja magának a védelmi intézkedések foganatosításának jogát, 
• a jogi hiányosság nem a megrendelő intézkedéséből ered, 
• a jogsértés nem azáltal jött létre, hogy a megrendelő a termékértékesítés tárgyát önhatalmúlag megváltoztatta vagy nem a szerződésben meghatározott módon használta.
 

VII. Felelősség 

1. Amennyiben a megrendelő a szerződés megkötése előtt vagy után adott javaslatoknak és tanácsadásnak az eladó hibájából elmulasztott vagy hibás elvégzése következtében vagy más szerződés szerinti járulékos kötelezettségeinek a megszegése miatt – különösen, ami a termékértékesítés tárgyának kezelésére és karbantartására vonatkozó útmutatást illeti - a termékértékesítés tárgyát nem tudja a szerződésnek megfelelően használni, a megrendelő további igényeinek kizárásával a VI. bekezdés és VII. bekezdés 2. pontjának a rendelkezései érvényesek.


2. Azokért a károkért, amelyek nem magán a termékértékesítés tárgyán keletkeztek, az eladó – bármely jogi indokról is legyen szó – csak a következő esetekben felel:


a. szándékosság,
b. a tulajdonosnak/cég szerveinek vagy vezető alkalmazottjának súlyos gondatlansága,
c. az élet, testi épség, egészség saját hibából elkövetett megsértése 
d. olyan hiányosságok esetén, amelyeket csalárd módon elhallgatott, vagy amelyekről garantálta, hogy nem állnak fenn
e. a termékértékesítés tárgyának hibái esetén, amennyiben a termékfelelősségről szóló törvény szerint a személyi károkért és a magánhasználatú tárgyakban létrejött dologi károkért felelni kell.


Amennyiben az eladó vétkes lényeges szerződéses kötelességek megsértésében, felelősséggel tartozik a nem vezető alkalmazottak súlyos gondatlanságáért, valamint az egyszerű gondatlanságáért is, az utóbbi esetben a felelősségvállalás mértéke a szerződés alapján tipikus, a józanész alapján előre látható károkra korlátozódik.


További igények kizártak.
 

VIII. Elévülés  

A megrendelő minden igénye – bármely jogalapból is következzen – 12 hónap elteltével elévül. A VII. bekezdés 2. a-e pontjai szerint a kártérítési igényekre a törvényi határidők érvényesek. Ezek vonatkoznak az épületek hibáira is, vagy a termékértékesítés tárgyának azon hibáira, amelyet a szokásos használati módnak megfelelően egy épülethez használtak és abban hiányosságot okoztak.

IX. Szoftverhasználat

Amennyiben a termékértékesítés tárgya szoftvert is tartalmaz, a megrendelőnek nem kizárólagos jogot biztosítanak a szállított szoftver használatára – a hozzá tartozó dokumentációval együtt. A használati jogot ahhoz a szoftverhez kapja, ami hozzátartozik a termékértékesítés tárgyához. A szoftvernek több mint egy rendszeren történő használata tilos.


A megrendelő a szoftvert csak a törvényben megengedett mértékben (német szerzői jogi törvény 69. §§ a ff cikk.) sokszorosíthatja, dolgozhatja át, fordíthatja le vagy változtathatja át tárgykódból forráskódba. A megrendelő kötelezi magát, hogy nem távolítja el, vagy az eladó előzetes kifejezett hozzájárulása nélkül nem változtatja meg a gyártói adatokat – különösen a szerzői jogra vonatkozó jelzéseket.


A szoftveren és a dokumentáción lévő minden egyéb jog, beleértve a másolatokat, az eladónál, illetve a szoftver eladójánál marad. A szoftver továbbengedélyezése tilos.
 

X. Alkalmazandó jog, illetékes bíróság

1. Az eladó és a megrendelő közötti minden jogviszonyra kizárólag a Német Szövetségi Köztársaságnak a belföldi felek egymás közötti jogviszonyaira irányadó jogszabályi előírásai érvényesek.

2. Az illetékes bíróság az eladó székhelye szerinti illetékes bíróság. Ugyanakkor az eladónak jogában áll a megrendelő székhelyén keresetet indítani.